Milyen csempe való padlófűtésre? Burkoló, kontra burkolat.

Az alábbi történetet már egy másik blogomban egyszer már publikáltam, de most megint aktuálissá vált, ezért döntöttem úgy hogy itt is megosztom veletek.

Nagyon kedves ügyfeleimmel esett meg a történet, amit most megosztok veled. Több ponton is tanúságos, ezért döntöttem, úgy, hogy közkincsé teszem.
Szóval, nagyon kedves, szimpatikus fiatal pár, határozott elképzelésekkel, és biztos stílusérzékkel. Ritka az ilyen ügyfél. Nem volt velük könnyű, sokat kellett keresni, hogy az elképzeléseiknek megfelelő, minőségi, mégis megfizethető burkolatokat találjunk. Azóta volt szerencsém látni a kész házat és mondhatom, érdemes volt annyit dolgozni vele! Már leszállítottuk az összes burkolatot, egyedül a különleges „metrós”csempére vártunk már. Az egész házban padlófűtés van. Egy nap kétségbeesetten hív az ügyfél, hogy azt mondta a burkoló, hogy a padlólap a mosókonyhába nem lesz jó, mert nem fagyálló, és padlófűtésre csak fagyálló padlólapot lehet tenni –szerinte.
Hát ekkora hülyeséget még nem hallottam, pedig nem ma kezdtem. Persze a szegény tulaj van a legnehezebb helyzetben. Hiszen halvány fogalma sincs az egészről. De a burkolónak lennie kellene, ha pedig nincs, akkor mélyen hallgatnia kellene. Hogy érthető legyen neked is, megpróbálom úgy elmondani, ahogy nekem mondták annak idején. Szóval kezdjük ott, hogy miért fagyálló a fagyálló padlólap? Hát attól, hogy a vízfelvétele nagyon kicsi, szabvány szerinti értéke van, mezei ember úgy sem érti, a lényeg, hogy kicsi. Ebből józan paraszt ésszel következik, hogy mivel nem szívja be magába a vizet, ezért a felvett víz, ha megfagy, nem feszíti szét a lapot. Joggal kérdezheted, hogy ennek mi köze a padlófűtéshez?
Hát az égvilágon semmi!
Milyen lapot lehet lerakni a padlófűtésre?
Bármilyet!
Miért?
Mert az égetett kerámiák hőtágulása azonos, egyébként nagyon kicsi. Ebben nincs különbség a beltéri és a kültéri fagyálló lapok között. Tehát az aljzatbeton hőmozgását a ragasztónak és a fugázónak kell tolerálnia, azoknak kell flexibilisnek lennie.
A lényeg, és ezt kellene tudni a burkolónak, az hogy, hogyan, és mivel van lerakva a padlólap. Padlófűtésre szigorúan csak flexibilis ragasztóval, szabad ragasztani, mélyalapozót sem árt használni ragasztás előtt. Ez megköti a port, és megakadályozza, hogy a beton hamar kiszívja a vizet a ragasztóból. A fugázónak is flexibilisnek kell lennie, és diletációt kell hagyni, ha túl nagy az összefüggő felület. Ezek mind az aljzat hőtágulása miatt kellenek. A padlófűtésnél a padló hőmérséklete általában 24-26 C°, a leghidegebb téli napokon lehet 30 C° közelében is. A kifogásolt burkolat egyébként, beltéri, valóban nem fagyálló, kis forgalmú helyiségekbe való padlólap volt. Nagyon helyes, 20×20-as méretű, fekete –fehér, pepitában lerakva.
Már mondjuk az is gyanús lehetne a burkolónak, ha értene hozzá, hogy sehol nem jelölik, külön a padlófűtésre rakható lapokat. Vajon miért? Mert minden lapot le lehet rakni padlófűtésre, a megfelelő technológiával. Mert itt a lényeg a mivel, és hogyanon van. Egyébként nekem, otthon a kazánházban /ahol a legmelegebb a padló, hiszen az összes cső ott megy be a padlóba/jó öreg Alföldi padlólapom van, immár 13 éve lerakva, de az égvilágon semmi baja nincs. Dehogyis fagyálló. Nem győzöm eleget hangoztatni, hogy a burkolónak burkolni kell tudni. Nem neki kell eldönteni, milyen csempét vegyél. Nem kell értenie a csempegyártáshoz. Nem is ért.
Ez egyébként egy túlképzett burkoló lehetett, mert a festők munkájában is talált kifogásolnivalót.
Igazi kincs az ilyen!