Miért kell kífűteni a padlót burkolás előtt?

Ez a padló kifűtés téma soha nem megy ki a divatból, a közelmúltban megint annyi szó volt róla, hogy ismét kedvet kaptam írni erről, pedig azt hittem már mindent leírtam ezzel kapcsolatban amit lehet, nem is egyszer!

Most a hagyományos vizes padlófűtésről lesz szó!

Szóval a vizes padlófűtést burkolás előtt ki kell fűteni.

Mindenképpen?

Igen!

Miért?

Ennek több oka van, vegyük sorban:

1., Teszteled a fűtési rendszert

mielőtt ráraknád a drága burkolatot, jobb ha előtte derülnek ki a problémák, nem igaz?

2., A beton elreped ha el akar, még a burkolás előtt

Ha burkolás után reped, akkor törik vele a csempe is, és vagy azt nézed sok évig, vagy kezdheted javítással beköltözés után. A keletkezett repedések miután láthatók burkolás előtt kezelhetők. A repedéseket össze is lehet “varrni”, erre a segédanyag gyártóknak ma már spéci anyagaik vannak, vagy irányított dilatációt hoznak létre, amit a burkolás folyamán figyelembe vesznek. Szóval ha előtte reped, és fog repedni, ez a tapasztalat, akkor kezelhető, ha utána akkor nem, törik a lap is.

3., A maradéknedvesség távozik a padlóból

Még ha az előző két indokot valemelyest el is fogadják az emberek ezt a harmadikat, ami egyébként ugyancsak fontos, ezt nem nagyon.

Miért?

Mert ebből viszonylag ritkán van baj. Mondjuk szerintem jobb ha esélyt se adunk neki, de tényleg szélmalom harc amit vívunk az építtetőkkel, kivitelezőkkel.

Mi is a maradék nedvesség?

Az aljzat betonból készül, a csöveken minimum 6 cm beton van. A beton 28 napig vizet vesz fel a környezetéből a kötéshez, így 28 napig semmiképpen nem szabad ráburkolni, ha fűtött, ha nem. Ha hamarabb ráburkolsz, a ragasztóból kiszívja a vizet a beton és a ragasztó nem tud rendesen megkötni, mivel annak is víz kell a kötéséhez. 1 m3 betonban kb 200 l víz van.

Szóval a friss beton 28 napig köt.

A nedvesség, ami a kötés után az aljazban marad az a maradéknedvesség.

A kötés után el lehet kezdeni az aljzat felfűtését. (Esztrich-nél 21 nap után) A modernebb gázkazánokon van ilyen kifűtési funkció úgy nagyon egyszerű. A kifűtésről a beüzemelőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

Egyébként kb 4 napig napi 10 fokkal emelni kell az előre menő víz hőfokát, amig el nem éri a kb 55 fokot. Ezen a maximum hűmérsékleten kell mennie 10 napig, majd fokozatosan szintén 10 fokonként le kell hűteni, kb 5 napon keresztül.

A burkolásnak a kifűtést követő 2 hétben meg kell történnie.

A kifűtésre akkor is szükség van, ha nyár van és 30 fok.

Az aljzat maradéknedvesség tartalmának burkoláskor kevesebbnek kell lennie mint 2 CM% Ezt felszíni méréssel, és roncsolásos úgynevezett karbidom mérőmüszerrel is meg lehet mérni. Felszíni mérője a legtöbb melegburkolónak van hiszen a parketta laminált parketta burkolásakor még sokkal fontosabb hogy ne legyen nedvesség a padlóban!

A burkoláskor az aljzat felszíni hőmérséklete ideális esetben 18 fok körül van.

Mi van akkor ha kifűtés nélkül történik meg a burkolás?

Ha hidegburkolatról beszélünk akkor a páraterhelés komoly károkat okozhat a burkolatban. Ha a nedves aljzatra rákerül a burkolat, és később beindul a fűtés akkor a maradék nedvesség a hő hatására elindul felfelé, de távozni ugye nem tud, mert lezártuk a burkolattal. ilyenkor a nedvesség a lap és a ragasztó közt összegyűlik, és felfeszíti a lapot. Ez néha nagy pukkanásokkal kísért jelenség, de sokszor szép csendben zajlik, csak azt lehet észrevenni, hogy a helyiség széleinél a lapok kopogó, kongó hangot adnak, mert már nem fogja a ragasztó. Ezek a lapok idővel elmozognak, a fuga kipereg , és a lap eltörhet, elrepedhet. A sok repedt lap is árulkodó lehet hiszen a beton mozgása eltöri a lapokat is. Ezt a burkolatot vagy fel kell szedni, vagy a felkopogot lapokat visszaragasztani, ha szerencsénk van.

Igen itt nagy szerepe van a szerencsének, mert ha szerencséje van a kivitelezőnek, és a tulajnak, akkor nem lesz gond, de nem ritka hogy ezek a tünetek csak néhány év múlva jelentkeznek, amikor jó eséllyel már garancia sincs.

Az a helyzet, hogy a burkolat igen komoly összeg egy háznál, lakásnál, én nem javaslom, hogy a sorsát a szerencsére bízzák.

Itt most bemásolom a kerámia szövetség burkolat fektetésre vonatkozó műszaki irányelvét, a teljes anyag megnézhető ITT

” 7.3.8 Fűtött aljzatok előkészítése burkolásra Mielőtt padlóburkolatot fektetünk a fűtött esztrichre, szükség van a szerkezet szakszerű felfűtésére és lehűtésére. Mindenekelőtt ez azért fontos, hogy egyszer elérjük az esztrich maximális tágulását és az esztrichből segítse a maradék nedvességtartalom eltávozását, valamint teszteli magát a gépészeti rendszert is. Továbbá meg kell állapítani, hogy a szerkezetben esetleges repedéseket képezhet-e, mielőtt a padlóburkolatot lerakják. Az esztrichnek a felfűtése nyáron is szükséges a lapburkolat fektetése előtt. Felfűtés hagyományos cementesztrichnél 21 nappal a felhordás után. Felfűtés a kalcium-szulfát esztrichnél 7 nappal a felhordás után, illetve a gyártó előírásai szerint. Felfűtés gyors esztrichnél a gyártó előírásai szerint. Felfűtés az alábbiak szerint történik: 1. nap: felfűtés + 25 ° C előremenő vízhőmérsékletre, éjszakai csökkentés nem lehet 2. nap: felfűtés + 35 ° C előremenő vízhőmérsékletre, éjszakai csökkentés nem lehet 3. nap: felfűtés + 45 ° C előremenő vízhőmérsékletre, éjszakai csökkentés nem lehet 4. nap: felfűtés + 55 ° C, illetve a maximális előremenő vízhőmérsékletre 5. naptól a 15. nappal bezárólag: a maximális előremenő vízhőmérsékleten éjszakai csökkentés nem lehet 16. nap: csökkenteni + 45° C -ra az előremenő vízhőmérsékletet, éjszakai csökkentés nem lehet 17. nap: csökkenteni + 35 ° C -ra az előremenő vízhőmérsékletet, éjszakai csökkentés nem lehet 18. nap: csökkenteni + 25 ° C-ra az előremenő vízhőmérsékletet, éjszakai csökkentés nem lehet Az esztrichet a maximális hőmérsékleten (előremenő víz hőmérséklete max. 55 ° C) legalább 11-ig napig kell tartani. Ennek a betartására pl. lehet használni a padlófűtést ellenőrző plombákat. A felfűtés befejezése után három napos hűtés következik. A leírt felfűtés után sem lehet biztosan állítani, hogy a padlóburkolatok lerakásához a szükséges szárazságot elértük, ezért egy CM mérést kötelező elvégezni. Ha nem az előírás/eljárás szerint történik a felfűtési folyamat és helyette jelentősen rövidebb a felfűtés és a lehűtés fázisa, akkor az esztrich károsodhat, különösen az esztrich gyors lehűtésnél (gyors csökkentés) a szerkezetben repedések jöhetnek létre. A padlóburkolatok fektetése: az esztrichfelület kb. 18 °C-os (függ az környezeti hőmérséklettől), az előremenő hőmérséklet 20-25 ° C és a relatív páratartalom <65% az optimális. A padlóburkolat fektetése előtt az esztrich felfűtése és lehűtése után a maradék nedvességtartalmat meg kell vizsgálni. Erre a célra a CM-készüléket kell alkalmazni.

A felületet a sikeres próbafűtést követő 1 héten belül célszerű leburkolni (ha ez nem történik meg, érdemes megismételni a felfűtési/lehűtési ciklust), ezért a fűtött esztrich szakszerű burkolásához szükséges
teendők megfelelő időzítése céljából még a munka megkezdése előtt a megbízó jelenlétében egyeztetés
lehet szükséges az esztrich készítőjével is.
A padlófűtés következtében az aljzat nagyobb mozgást fog végezni, mintha fűtetlen lenne, ezért mindenféleképpen fokozottan figyelni kell, hogy az aljzatban lévő mozgási hézagokat, legyen az perem, vagy
mező dilatáció, megfelelően ki legyen alakítva a burkolatban is. Az esztrich peremszigetelő lemezeit
csak a közvetlen a lábazati szegély felragasztását megelőzően kell visszavágni, és ügyelni kell a dilatációs mezők méretére is.
A ragasztóválasztást szintén nagyban befolyásolja a padlófűtés, illetve az általa keletkező hőmozgás és
feszültségek. Általánosságban elmondható, hogy lapmérettől függően legalább MSZ EN 12004 szerint C2
besorolású, fokozott terhelhetőségű, vagy S osztályú, alakváltozásra képes ragasztó alkalmas csak fűtött
aljzaton történő burkolásra. A lapokat, például kétoldalas kenést alkalmazva, teljes beágyazódást elérve
kell fektetni. Ez javítja egyrészt a fűtési rendszer hatékonyságát, másrészt növeli a ragasztás biztonságát.”

A leggyakoribb kifogások a kifűtéssel szemben:

-Nem is lehet kifűteni, még nincs bent a gáz vagy nincs kazán

Ez nem kifogás, már elnézést.

Ha nem lehet kifűteni akkor nem burkolunk, csak akkor amikor már ki lehet fűteni. Ha nincs gáz a kazánt PB gázról is lehet üzemeltetni a kifűtés idejére.

A burkolók részéről a legfőbb kifogás:

Nincs idő a kifűtésre, már költöznének

A burkolók ilyenkor azt tehetik, illetve a jók azt szokták tennei, hogy leírják az ügyfelekkel, vagy a kivitelezővel, hogy ők javasolták a kifűtést, de az ügyfél nem akarta, így az ebből keletkező esetleges károkért nem vállalnak felelősséget. Nem egyszer egy ilyen opció után megváltozik a véleménye az ügyfeleknek a kifűtést illetően.

Nem kell kifűteni, nem szoktuk, még soha nem lett baj

Ha elég sok házat lakást csinálnak akkor előbb utóbb lesz baj. Nem az a kérdés hogy lesz e baj, csak az hogy mikor. Ha szerencséje van a burkolónak, kivitelezőnek, akkor soká lesz gond. Viszont ha gond van, és netalán pereskedéssé fajul a dolog, a szakértő általában először a felfűtési jegyzőkönyvet kéri illetve a talajnedvesség mérésének az eredményét burkolás előtt. Ha ez nincs akkor egyértelmű a kivitelező hibázott. Szóval nem is értem azokat a kivitelezőket akik nem a kifűtés mérés mellett kardoskodnak.

Nem is tudtam hogy ki kell fűteni

Igen, tudom, ezért foglalkozunk ezzel időről időre ismét. Ha fontosnak tartod, hogy mások is tudják, oszd meg ezt a cikket.

Az építkezéshez, felújításhoz sok sikert és kitartást kívánok!

Story

Tényleg nagyon nagyon sok történetem van a kifűtéssel kapcsolatban, olyan ügyfelekkel, akik hálálkodtak, hogy felhívtam erre a figyelmet mert mondjuk a kifűtés során jó nagy repedés keletkezett a padlón, amit így a burkoló össze tudott varrni burkolás előtt.

Olyan történetem is van ahol az interneten keresett fel egy úr, hogy olvasott tőlem ilyen kifűtéses dolgot, említette a kivitelezőjének, aki azt mondta soha nem szokták és még nem volt baj belőle, és 4 hét után burkolni akart kifűtés nélkül. Tanácsot kért hogy mit tegyen. Azt javasoltam, hogy az egyik legnagyobb segédanyag gyártót hívja fel, hogy menjenek ki aljzatnedvességet mérni, és a mérés eredményét dugja a kivitelezője orra alá, hogy tessék, a nedvesség tartalom miatt a padló nem alkalmas a burkolásra.

Szerencsére néhány napon belül kiment hozzá a képviselő és a helyszínen írt egy jegyzőkönyvet amiben leírta, hogy ennyi idő (4 hét) után kifűtés nélkül mérni sincs értelme, mert az aljzat se hideg se melegburkolásra nem alkalmas. Kifűtés után szívesen visszamegy mérni.

A kivitelezőnek egy ilyen jegyzőkönyvet már figyelembe kellett vennie, az úr örült a segítségnek.

Volt olyan ügyfelem is ahol a 6 hetes betont kivitelező csak komoly plusz összegért volt hajlandó kifűteni, miközben ez alapvetően a kötelessége lett volna.

Ha neked is van padlófűtéses történeted, oszd meg velünk a hozzászólásoknál!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .