Padlófűtésre burkolnál? Ezeket kell tudnod!
A padlófűtés nagyon népszerű fűtési mód, nem ok nélkül.
A különböző fórumokon, és az ügyfeleimtől rendszerint előjönnek kérdések a padlófűtésre burkolásról, megpróbálom a leggyakoribbakat összeszedni, ezekre válaszolni.
-Milyen burkolatot tehetek a padlófűtésre?
A padlófűtésre szinte minden burkolatot le lehet tenni a megfelelő technológiával. De minden esetben csak olyan termékeket válassz, ahol a gyártó ajánlja padlófűtésre. Parketta és laminált, meg vinil burkolatot is lerakhatsz amit a gyártó ajánl, viszont ha ezeket választod, akkor tudnod kell, hogy a hidegburkolathoz, a kőhöz vagy járólapokhoz képest, hőveszteség keletkezik. Ezek az anyagok ugyanis hőszigetelő képességűek, tehát a meleget is le fogják valamelyest szigetelni. A hőveszteség mértéke eltérő, de mindenképpen van (5-15% között anyagtól függően).
Én égetett kerámiákkal, csempékkel járólapokkal foglalkozom, így ennek a padlófűtésre alkalmazásáról fogok írni bővebben.
A padlófűtés ideális burkolata az égetett kerámia, (járólap, padlólap), vagy a természetes kő. Kiváló hővezető és hőtartó képességük miatt.
-Milyen járólapot tehetek padlófűtésre?
Minden járólap alkalmas padlófűtésre, ha megfelelő technológiával van leragasztva.
– Igaz, hogy csak fagyálló járólapot rakhatok padlófűtésre?
Nem, nem igaz! Ez egy elég széles körben elterjedt tévhit. A fagyálló járólap abban különbözik a nem fagyállótól, hogy kisebb a vízfelvétele, magyarul nem szívja magába a vizet, így az ha megfagy, nem tudja szétfeszíteni a lapot.Józan parasztésszel belátható ennek a hőtáguláshoz nem sok köze van. A fagyálló és nem fagyálló kerámiák hőtágulása közel azonos, viszont jóval kisebb, mint a beton hőtágulása. A két anyag tágulása közti különbséget kell tudnia áthidalni a ragasztónak.
-Igaz, hogy a padlót burkolás előtt mindképpen ki kell fűteni?
Igen, igaz! Na ezt még nagyon sokan ma is megpróbálják elhagyni , pedig nagyon fontos! A beton 15-20%-a víz. És a beton a kötéséhez további vizet vesz fel a környezetéből. Ez azt jelenti,hogy 1 köbméter betonnal kb 150-200 liter víz megy be a házba. Ez a víz, ha a beton befejezte a kötést (28 nap a beton kötési ideje) távozik, ahogy szárad a beton. A padlófűtés csöveken 5-8 centi betonban vannak. Nyilván előbb a felső réteg szárad,aztán szépen a többi. Ha fűtés nélkül van ráburkolva a járólap, akkor amikor majd bekapcsolod a fűtést, a víz ami maradt a betonban elindul szépen kifele, de nem tud,mert leburkoltad a járólappal. Ilyenkor összegyűlik a járólap és a ragasztó között és szépen lassan felfeszíti a lapot a ragasztótól. Ez egy alattomos hiba, mert van, hogy csak néhány év múlva jelentkezik, jellemzően a falak mentén . Ilyenkor a lapok idővel felkopognak,üres kongó hangot adnak ha rálépsz vagy ráejtesz valamit, kipereg közüle a fuga, és később van hogy kézzel fel lehet szedni a lapokat.
Nem érdemes kockáztatni.
Csak akkor nem kell fűteni ha a beton víztartalma kevesebb mint 1,8-2 CM % Ezt talajfelszíni méréssel is meg lehet mérni (van erre elektromos mérőműszer), de a legjobb a roncsolásos mérés. Ilyenkor egy kis darab betont felvernek az aljzatból, és egy úgynevezett Karbidos nedvességmérő műszerbe teszik ami megméri a darab nedvességtartalmát. Ilyen műszerrel nem sokan szaladgálnak,de a segédanyag gyártók képviselői, ha az ő anyagaikat használod,általában szívesen elvégzik ezt a mérést, valamennyit ugyan biztos várni kell rá. Ezek a szakemberek a helyszínen az alkalmazandó anyagokra is javaslatot tesznek.
Mindenre van házi praktika,a talajnedvesség mérésre is 🙂
Ha egy fólia darabot körberagasztasz a betonon, másnap felszeded, és egy vizes folt van a helyén, akkor a beton nagy valószínűséggel nincs rendesen kiszáradva.
A betonban lévő esetleges feszültségek is előjönnek a kifűtéssel. A rejtett repedések láthatóvá válnak. Ezek a repedések akkor is megtörténnek, ha előbb burkolunk, csak akkor csempét is eltörik közben. Ez azért jó, mert a már látszó repedéseket a burkolok különböző módon kezelni tudjak. Vagy dilatációs hézagokat alakítanak ki, vagy a repedéseket „összevarrják” (erre vannak megfelelő anyagok). Így a burkolás után a csempe már biztos nem fog megrepedni.
A padló kifűtését a fűtést beüzemelő szakember szokta végezni. A padlóban lévő víz hőmérsékletét naponta 10 fokkal emelni kell, amíg el nem éri az 55 fokot. Ezen a maximális hőfokon kell tartani 10 napig, majd ugyan így visszahűteni. A burkolásnak a kifűtést követő 2 hétben meg kell történnie, ellenkező esetben a kifűtést meg kell ismételni.
-Milyen ragasztót használjak padlófűtésre?
A padlófűtésre a köznyelvben elterjedt néven flexibilis ragasztót kell használni. A ragasztók tulajdonságait európai szabvány alapján sorolják be. Olyan ragasztót kell keresned minek a jelölése C2TE vagy S1, márkától függetlenül. Ezeket a jelöléseket mindig megtalálod a csomagoláson. A lapméret nagyon fontos a ragasztó választásnál, nagyobb méretű lapoknál mindenképpen ajánlott az S1 ragasztó használata. A ragasztók tulajdonságairól pontos információkat a gyártók honlapján az adatlapokban találsz. Habár ezeknek a megfogalmazása gyakran nem túl felhasználóbarát. A padlófűtésre gyakran a „fűtött esztrich”, kifejezést használják, a flexibilis helyett meg az „alakváltozásra képes” kifejezést.
Bármelyik márkát is választod érdemes rendszerben használni, tehát ugyan azt a márkát válaszd alapozó és fugázó, aljzatkiegyenlítő vásárlásakor.Garanciát is csak így vállalnak a gyártók.
A rétegrend a padlófűtésnél:
-alapozó
-aljzatkiegyenlítő (nem biztos, hogy kell de minél nagyobb a lap,annál valószínűbb hogy szükség lesz rá)
-alapozó
-ragasztó
-fugázó, szilikon
Remélem sikerült választ adnom a benned felmerülő kérdésekre is. Ha van még kérdésed a hozzászólásoknál felteheted, vagy küldhetsz nekem emailt az info@lakinta.hu emailcímre.
Csodás járólapokat találsz otthonodba a webáruházunkban. Csak kattints!
65 comments for “Padlófűtésre burkolnál? Ezeket tudnod kell!”