Állandó visszatérő kérdéseket kapok a fugázással kapcsolatban, most megpróbálom összeszedni ezeket és válaszolni.
A fugák fajtái:
Anyagukat tekintve kétféle fugát különböztetünk meg: cementbázisú, és műgyanta bázisú (úgynevezett epoxi) fugázókat.
Cementbázisú fugázók:
Amint a nevében is benne van ennél a fugázónál az alapanyag a cement amit különböző adalékokkal, látnak el, illetve pigmentekkel színeznek a kívánt színre. A legelterjedtebb fugázóanyag. A legtöbb gyártó egészen sok alapáras színt kínál, de vannak extra színek, amik a legtöbb gyártónál felárasak, ezek, mint a színskálák, gyártónként eltérnek.
A cementbázisú fugázók olcsók könnyen felhasználhatóak. Hátránya, hogy a kész fuga porózus anyag, így beszív magába bizonyos szennyeződéseket, mint példásul a zsírt, és nem vízzáró, a víz is átszivárog rajta.
Műgyanta bázisú fugázók (epoxi fuga):
A műgyanta bázisú fugázók alapja műgyanta. Ezek a fugázók kétkomponensűek, a komponensek összekeverése után azonnal fel kell használni, kicsit nehezebben bedolgozható mint a cementbázisú fuga, és az ára a többszöröse a cementbázisú társának. Előnye, hogy a kész fuga vízzáró, és nem porózus. Könnyen tisztítható, nem szív magába semmiféle szennyeződést. Konyhába és nagy igénybevételnek kitett helyekre kifejezetten ajánljuk.
Mennyi fugát vegyek?
Az, hogy egy adott felület fugázásához mennyi fuga szükséges az függ a fuga szélességétől, mélységétől, és a lap méterétől. Egy mozaik fugázásához nyilván jóval több fuga kell, mint mondjuk ha a felületen 60×120-as lapok vannak. Alapvetően 0,5 kg/m2 fugamennyiséggel szoktunk számolni. Az említett okokból ettől kellhet kevesebb, illetve több is. A fugák általában 5 kilós kiszerelésben kaphatóak, extra színekből lehet kisebb kiszerelés esetleg, ez gyártónként eltér. Alapszínekből, mint a fehér és a szürke, általában létezik egészen nagy akár 25 kilós kiszerelés.
Milyen széles legyen a fuga?
A fuga választható szélessége több dologtól függ.
Először is függ attól, hogy élvágott, vagy hagyományos élképzésű lapról beszélünk. Az élvágott lapoknál az ajánlott fugaszélesség minimum 2 mm, a hagyományos élképzésű lapoknál méretpontosságtól függően 2-3 mm. Általában kell a 3 mm. Ha rusztikus lapokkal van dolgod, annak jól állnak a nagyobb fugahézagok is, de ez ízlés dolga. Az egyenetlen hullámos szélű lapoknál is nagyobb, akár 4-5 mm fugahézagokat ajánlunk. Vannak speciális lapok, például a hagyományos gyártású Cotto-k amiknek a jellemzője a nagy méreteltérés, így ezeknél akár 1 centis fugahézagok is kellhetnek.
A fuga vastagsága alapvetően meghatározza a kész burkolat esztétikáját, megjelenését, így igen fontos kérdés. A keskeny fuga jelenleg nagy divat, sokszor hallom, hogy minél kisebb fugát szeretnétek, erre viszont nem minden lap alkalmas.
A fuga szélességére sokszor a gyártók is adnak ajánlást, ezeket mindenképpen ajánlatos betartani. Néha még a csempék dobozára is ráírják, hogyan, mekkora fugával ajánlják a burkolását.
A normál fugázók általában maximum 6-8 mm fugaszélességig használhatóak, az ennél szélesebb fugahézagokhoz speciális fugázó szükséges.. A fugák adatlapján minden ilyen információ szerepel, ezt a gyártó honlapján megtaláljátok, de a segédanyaggyártók ügyfélszolgálata is készségesen szokott segíteni a megfelelő fugázó megtalálásában.
Lehet zárt fugával, fuga nélkül burkolni?
Nem, nem lehet!
Minden járólapot, illetve falicsempét csak fugával szabad burkolni, fuga nélkül nem. Egy tévhit, hogy az élvágott lapokat lehet zárt fugával, fuga nélkül rakni. Nem lehet, a gyártók se ajánlják.
A lapok hőtágulásának mindenképpen helyet kell hagyni, ez padlófűtés, falfűtés esetén különösen fontos.
Fürdőszobába milyen fugázót használhatok?
Minden fugázó alkalmas fürdőszobába. A viszigetelés a fürdőszoba elengedhetetlen része hiszen a fugázott csempe, járólap, nem vízzáró. A normál fürdőszobai igénybevételnek minden kereskedelmi forgaloban kapható fugázó megfelel. Figyelni kell a fugahézagnak megfelelő fugázóanyag használatára.
Milyen színű fugát válasszak?
A kedvenc kérdésem, mert nem egyszerű rá válaszolni, és nem is csak egy válasz helyes, a lakberendezés ugyanis nem matekpélda.
A padlóra az én favorit fugaszínem a cementszürke. Ez minden színhez jól illik, és nem látszanak rajta a szennyeződések olyan könnyen. Azt szoktam mondani, mindegy mit választanak, előbb utóbb úgyis szürke lesz. Sok olyan ügyfelem volt már aki a tanácsom ellenére valamilyen bézs vagy esetleg fehér fugát tett a padlóra, és mindenki megbánta nagyon rövid időn belül. Szóval válasszátok nyugodtan a szürkét, de ha a szürke nem elfogadható, akkor a lap színével harmonizáló valami sötétebb színt, de ne túl sötétet. A fekete ugyancsak nem jó választás, hiszen az pont ugyan olyan kényes mint a fehér, minden meglátszik rajta.
A falon jóval kisebb az igénybevétel, így oda bátran választhatsz világos, vagy fehér fugát is, ha szeretnél. A falon a fehér fuga is tisztán tartható, ez a személyes tapasztalatom is.
A falicsempe fugaszín választásakor azt kell elsősorban eldöntened, hogy mi a célod a fugával, szeretnéd kihangsúlyozni a lapok méretét formáját, vagy éppen szeretnéd ha minél kevésbé látszódnának a fugák. Az előbbi esetben valami kontrasztos színt érdemes választani a lapszínhez képest, így jól kikockázza kihangsúlyozza a lapok alakját (ha különleges formájú lapot választasz, mint a hexagon, vagy a rombusz például, akkor mindenképpen érdemes ezt választani), utóbbi esetben a lap színéhez leginkább hasonlító fugaszínt kell választanod.
Ha egy burkolaton belül többféle színű lapot használsz akkor lehet burkolaton belül többféle színű fugát használni. A burkoló ennek nem biztos hogy örülni fog, de meg lehet csinálni.
Mikor történik a fugázás?
A fugázás a szilikonozással együtt a burkolás legutolsó fázisa. A fugázás leghamarabb a lapok ragasztását követő napon történik, de el is telhet néhány nap a ragasztás és a fugázás közt ez nem okoz gondot. A fugázás előtt a burkoló a ragasztó maradékot, ha szükséges, kikaparja a lapok közül, majd a bekevert fugázó habarcsot egy gumis lap segítségével behúzza a fugahézagokba, utána a maradékot a felületről vizes szivacs segítségével lemossa. A fal padló találkozásnál, illetve a sarkokban színazonos szilikonfogával tölti ki a fugahézagokat.
Mik a lehetséges hibák a fugázáskor?
A fugázás nem túl bonyolult dolog, de mint mindent, ezt is el lehet rontani.
Ha hamar és nagyon kimossák a fugát a lapok közül, akkor a fugák mélyen lesznek, így könnyebben koszolódnak, és tisztítani is nehezebb.
A friss fuga néha foltosodik, ez szinte mindig kivitelezési hiba. Vagy túlságosan sok vízzel lett a fuga bekeverve, vagy a ragasztó nem lett megfelelően kikaparva a lapok közül, vagy túl hamar lett fugázva és a ragasztó még nem volt elég száraz.
Ha a lapok felülete fénytelen és foltos lesz fugázás után az általában azért van mert a fuga nem lett megfelelően lemosva a lapok felületéről, úgynevezett fugafátyol alakul ki, ami mázhibának is tűnhet de szinte soha nem az. A fugafátyol eltávolítására vannak speciális anyagok amik orvosolják ezt a jelenséget.
A fugát speciális szerszámmal ki lehet kaparni a lapok közül, ez elég nehéz, babra kézi munka, és nagy az esély rá, hogy közben a lapok is sérülnek.
A fuga színének a hibáját, vagy ha nem olyan mint amilyet elképzeltünk utólag egyszerűbb és olcsóbb a fuga átfestésével megoldani. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak igen jó speciális fugafestékek, ezeknek könnyű a felhordása, nem igényel szakembert, és az eredmény igen tartósnak bizonyul.
Régi megunt fugák felfrissítésére is alkalmas.
Remélem választ kaptál minden fugával kapcsolatok kérdésre! Ha maradt még kérdésed a hozzászólásoknál felteheted!
Hasznosnak találtad a cikket? Oszd meg másokkal is!
